Fenntarthatósági 2017	Fenntarthatósági témahét 2017
A pillanat	Keméyn Johanna és Jankovics Imre élménybeszámolója
A pannonhalmi kirándulás	A 3..osztályosok fogalmazása
Petőfi Irodalmi Múzeum	Beszámoló az olvasó szakkörösök utazásáról Jankovics Imre 5.o. 2015
Egon	Képregény Egonról-- a lázi alsósok munkája
A Himnusz szépségei	Sághi Levente műelemzése (7.o.---2014)
Kalandtúra a Réz-hegyben	Pákozdi Eszter irodalmi dolgozata (7.oszt.---2014)
Potyaötös 1.	Kemény Antónia 6. oszt. tanuló munkája (44MB)
Potyaötös 2.	Pleszinger Laura 7. oszt. tanuló munkája (13MB)
Potyaötös 3.	Szabó Marcell 8. oszt. tanuló munkája (10MB)
Potyaötös 4.	Kodolányi András 7. oszt. tanuló munkája (4MB)
A boci otthona	Bittmann Zsombor és Bittmann István meséje, amely megjelent az Online mesekönyvoldalon 2014-ben
Latinovics	PowerPoint bemutató Ady legnevesebb tolmácsolójáról Pleszinger Cintia munkája
Párizsban járt az ősz	műelemző fogalmazás, Kassai ádám munkája
A barsonyosi dűlő	Eredetmonda Írta: Kéri Luca (2012)
A bűrbők	Eredetmonda Írta Pákozdi Rebeka 2012)
Figura Ede	Élménybeszámoló kultúrpogramunkról (Pleszinger Cintia fogalmazása)
Csillogás és hírnév	Molnár Melánia tudósítása a győri Árkádból
Aranysárga ősz	Tájleíró lírai alkotás Kállai Ramóna tollából
A lánglelkű	Petőfi a lánglelkű költő --- Bártfai Bálint műve
A magyar Ugaron	Műelemző fogalmazás Sághi Boglárka műve
Álomvilág	Tobak Richárd verse
A farsangi bál	Édel Dorina 4. oszt. tanuló fogalmazása
A Szózat szépségei	Tóth Szabolcs munkája---Műelemző fogalmazás
A Szózat szépségei	Németh Evelyn munkája--- műelemző fogalmazás
Az én falum	Bittmann Rebeka első fogalmazása
Budapesti kirándulás	Harmadikosok fogalmazása az október 27-i bp-i kirándulásról
Irodalom Kft ajánlata	Pintér Gábor, Csete Dávid, Varga Eszter, Kajtár Lucia, Gellér Patrik
Csatári Gina	Bakonyi emléktúra október 6-án
Tóth Szabolcs	Barangolás a bûvös Bakony belsejében
Kajtár Martin	Arany Bakony
Válint István	Arany Bakony
Pőcze Gábor	Bakonyi emléktúra október 6-án
Gregosits Dávid	A kegyetlen bicska
Takács Ákos	Bakonyi emléktúra
Krajczár Richárd	Az egyetlen Bakony
Halász Krisztina	Barangolás a bűvös Bakony belsejében
Molnár Patrik	Ezernyi csillag
Ócsai Adorján	A Bakony
A magyar Ugaron	Petrus Bernadett 2006. november16.
A magyar Ugaron	Nagy Anett 2006. november 20.
A magyar Ugaron	Halász Krisztina 2008. december 19.

A pillanat

Sok helyen jártunk már Budapesten, de ahol most voltunk, az egy álom.

2017-ben március 15-ét mi rendhagyóan, kirándulással ünnepeltük. 2017. már. 14. reggelén a tápszentmiklósi diákok megkezdték az utazást Budapest felé. Reggel először Győrbe, majd Budapestre érkeztünk vonattal. Budapesten metróval és hajóval jutottunk el a Kossuth térre, ahol megnéztük a szobrokat iskolatársaink „tárlatvezetésével”. (Ők előre felkészültek és előadást tartottak nekünk.) Amint beléptünk a parlamentbe, elállt a lélegzetünk, oly gyönyörű volt! Körbejártuk, s amikor a Koronához érkeztünk, az őrök úgy álltak ott, mint a szobrok, mintha nem is vettek volna levegőt. Pont akkor váltottak őrséget, amikor mi ott voltunk.
Ezt követően a Szent István Bazilika következett. Itt láttuk Gizella ereklyéjét és a Szent Jobbot.Innen minden osztály más és más irányba ment tovább. Az ötödikesek a „cipőket” nézték meg a Duna partján. Érezni lehetett, hogy az áldozatok lelke még mindig ott van. Az volt a legszomorúbb, hogy kisbabákat, gyereket öltek meg. Sok ember halt meg olyan dolgok miatt, amiről nem is tehettek. A hatodikosok a Budai várban jártak, a hetedikesek a Hősök, terén, a nyolcadikosok pedig a Terror házában.

Mindannyian sokat villamosoztunk és metróztunk, ez nekünk, vidéki gyerekeknek új élményt adott! Arról nem is beszélve, hogy így, tömegközlekedési eszközökkel utazva költsége szinte alig volt a kirándulásnak.

Pillanatok sokaságából így épült fel a mi közös nagy élményünk!

Kemény Johanna 5. osztályos és Jankovics Imre 7. osztályos tanuló

	A pannonhalmi kirándulás (írta a 3. osztály fogalmazásórán) 2016. március 17-én Pannonhalmán kirándult az osztályunk. Izgatottan készültünk erre a napra. Előzetesen fotókat néztünk a nevezetességekről és információkat gyűjtöttünk, mert osztályfőnökünk, Kati néni azt mondta, ezt így kell csinálni. Ő sokat kirándul, jól tudja. 9.45-kor induló autóbusszal mentünk. Felgyalogoltunk a 282 m. magasan épült várhoz. Először megnéztünk egy filmet Szent Márton életéről, majd egy makettot raktunk össze, ami megmutatta nekünk, milyen is a pannonhalmi vár. Megtekintettük a templom könyvtárát és a kerengőt. Közben csoportokban feladatokat oldotunk meg. Elmentünk egy emlékműhöz, a Boldogasszony kápolnához és a kilátóhoz. Sétáltunk az arborétumban is. Legyalogoltunk a városba , és egy jót szórakoztunk a játszótéren. Nagyon jól éreztük magunkat ezen a napon.

Kirándulás az Irodalmi Múzeumban

2015. május 26-án Tápszentmiklósról az olvasó szakkörösök és a versenyre járó gyerekek, éves munkájuk jutalmaként busszal Budapestre utaztak a Petőfi Sándor Irodalmi Múzeumba.
Reggel a gyerekek a szokott időben mentek iskolába. Amikor mindenki megérkezett, elindultunk Budapestre. Töltéstava fele mentünk, hiszen ottani diákok is jöttek velünk, akikkel a nap végére jól összebarátkoztunk.
A múzeumban először régi nyomdagépet néztünk meg és nyomtathattunk rajta (a Nemzeti dalt). Ezen a nyomdagépen nyomtatták eredetiben 1848-ban a 12 pontot! Utána Petőfi Sándorról tudhattunk meg érdekes dolgokat. Egy kedves néni körbevezetett minket és válaszolt a kérdéseinkre is. Közben a régi tárgyak egy részét ki is próbálhattuk. Aki akart, még Petőfi korából származó ruhákat is felpróbálhatott.
Utána hazafele indultunk. Út közben megálltunk Tatán fagyizni és sétáltunk egyet a vár körül.
A programot Tóthné Pákozdi Szilvia tanár néni szervezte meg számunkra.
Nagyon örültem annak, hogy elmehettem a többiekkel.

A beszámolót írta: Jankovics Imre 5. o. tanuló 2015

A Himnusz szépségei

     Kölcsey Ferenc 1823-ban megírta első nemzeti dalunkat, a Himnuszt. Ez az évszám azért is fontos a számunkra, mert a mai napokig is január 22. a magyar kultúra napja.
    A költemény kis részben optimista hangulatú, nagy részben pesszimista hangulatú, mert a költő Kölcsey leginkább mindenben a rosszat látja a reformkor előtti korszakban. A költő ebben a költeményben Istenhez fohászkodik. Ez az alkotás keretes vers, hiszen első és utolsó versszaka szinte majdnem megegyezik.
      „Isten áldd meg a magyart
       jó kedvvel, bőséggel”

„Szánd meg Isten a magyart,
Kit vészek hányának”

Megemlíti ez a vers Árpádot, István királyt, a tatárjárást, Hunyadi Mátyás királyunkat és hazánk szépségeit. Ezzel a magyar nép dicső múltjára utal. Ezután Kölcsey áttér magyar nép zivataros századaira.
Itt olvasható a vers legszomorúbb négy sora:
„Vár állott, most kőhalom;
Kedv s öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.”

E sorokban az alkotónk átutal a jó dolgokról a rossz dolgokra. A mű következő versszakában Kölcsey Istenhez fordul segítségért, hogy a magyarok jövője szebb legyen. Egyik példa rá:

„Szánd meg Isten a magyart
Kit vészek hányának”

másik példa rá:

„Balsors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt”

A költeményt Erkel Ferenc zenésítette meg 1844-ben. Számomra a Himnusz az istentdicsőitő versek legszebbike

Sághi Levente 7.o. (2014)

Kalandtúra a Réz-hegyen

Ezen a héten, kedden megtartottuk a már hagyománnyá vált őszi kalandtúrát, amit az aradi vértanúk emlékére rendezett az iskola.

Már napokkal ezelőtt elkezdődött a készülődés. Kijelölték a csapatkapitányokat, ők pedig minden osztályból választottak tanulókat. Idén nem okozott fejtörést, hogy mi legyen a nevünk, mert a 13 aradi vértanúról nevezték el a csapatokat. Kapitányunk az Aulich Lajos nevet kapta, mi pedig olyanok voltunk mellette, mint egy kis hadsereg. Zászlót készítettünk és indulót költöttünk mire elérkezett a várva várt nap. Reggel busszal vittek át minket Tápra, ahol elmondták a túrával kapcsolatos tudnivalókat, aztán végre elkezdődött a verseny. Olyan volt a gyereksereg, mint egy felbolydult méhkas. Mi 11.-nek indultunk, de indulás előtt sem unatkoztunk, hiszen addig is plusz pontokért érdekes feladatok vártak ránk. Így hamar elrepült az idő és egyszer csak azt vettük észre, hogy bennünket is szólítanak a rajthoz. Felsorakoztunk a kapitányunk mögé és csatakiáltásunkat harsogva máris megérkeztünk az 1. állomásra. A feladatok az ünnephez kapcsolódtak, de mégis talált benne mindenki kedvére valót. Az állomások közötti túrázás jó hangulatban zajlott. Az utunk végig kijelölt túraútvonalon vezetett. 6 állomáson kellett megmérettetni magunkat. Tanítóink gondoskodtak az érdekes, izgalmas, elgondolkodtató feladatokról úgy, hogy a kicsik és a nagyok is részt tudtak venni a versengésben. Csapatunkat még 4 szülő is erősítette. Mindenki teljes erőbedobással harcolt a jó helyezésért. Délután lett mire megérkeztünk Tarjánpusztára. Kellemesen elfáradva vártuk az eredményhirdetést. 3. helyen végeztünk aminek mindannyian nagyon örültünk. Innét aztán busszal szállítottak minket haza. Nagyon jól éreztem magam ezen a szép őszi napon. A túrázás közben még azt is megcsodálhattuk, hogy a természet is felöltötte már őszi kabátját. A fák levelei szebbnél szebb színekben pompáztak.

Csodálatos élményekkel gazdagodtam és a versenyzés közben közelebb kerültünk egymáshoz társaimmal is.

Pákozdi Eszter 7. o (2014)

Bittmann Zsombor és Bittmann István: A boci otthona

Egyszer egy kicsike boci legelt a kertben, és annyira ízlett neki a fű, hogy távolabb merészkedett. Amikor már tele volt a bendője, körülnézett és egy erdőben találta magát. Arra jött egy farkas. A boci megkérdezte tőle:
- Kedves farkas, merre van az otthonom?
- Nem tudom, de medve barátom talán tud segíteni.
Mentek, mendegéltek, egyszer csak megtalálták a barlangjában a medvét.
- Mit keresel itt, te boci? – kérdezte a medve.
- Hát, igazán csak az otthonomat keresem. Segítenél?
- Nem is tudom.
Gondolkozik, gondolkozik, de nem jut eszébe semmi.
- Ó, de mégis, a piros szemű nyúl talán segíthet.
Elindultak tehát hárman a boci a farkas és a medve, hogy megkeressék a piros szemű nyulat.
Egy tisztás közepén találtak rá a nyuszira. Meg is kérdezik tőle, hogy tudja-e, hogy hol lakik a boci.
- Én azt nem tudom, de majd a fakopáncs segíteni fog.
Mentek mendegéltek már négyen a fakopáncs keresésére, a boci a farkas a medve és a piros szemű nyúl.
Egyszer csak kopogás hallatszott a közelben. A harkály épp tisztogatta a fát a bogaraktól.
- Fakopáncs te vagy az?
- Igen, én vagyok. Mi járatban vagytok?
- Meg tudnád-e mondani, hogy merre van a boci hazája, azt keressük.
- Én tudok valakit, aki biztosan tud majd segíteni. A róka koma lesz az.
Így már öten mentek a rókát megkeresni. A boci a farkas a medve a piros szemű nyuszi és a fakopáncs.
Már kezdett esteledni…
A róka épp a falu felé tartott, amikor rátaláltak.
- Mit keresel te itt? – kérdezte a róka a bocitól.
- A hazavezető utat keresem.
A róka megfogta az előtte lévő bokrot és szétnyitotta, abban a pillanatban meglátták mindannyian a boci otthonát.
A boci megköszönte a segítséget és futott hazafelé.
Itt a vége, te is fuss el véle.

A bársonyosi dűlőút

A bársonyosi dűlőúton zajlott ez az esemény amiről most írok nektek.
Az oda vezető úton , őzek legelésztek és mindig körbe gyűltek , egy fűzfa köré. Amikor a nap a legmagasabb szögben sütött , akkor megjelent egy kedves alak. Ez a személy nem más volt mind Janikovszky Éva . Minden évben mindig, ugyan azon a napon mesélt a kicsi őzeknek. Mikor jeles napok következtek be , az az útmentén dalolgattak. A dallam olyan gyönyörű volt, hogy számos fa lombja virág borult.Az őzek miközben dalolgattak a bársonyos szőrzetük csak úgy csillogott, villogott a szeretet meleg sugarai miatt.
Így kapta a nevét a bársonyosai dűlőút.

Kéri Luca 6.osztály (2012)

Modern eredetmonda, amelyből megtudhatjuk, honnan is származik a tápszentmiklósi Bűbők dűlő elnbevezése (Írta Pákozdi Rebeka 6. oszt. tanuló 2012-ben)

A Bűrbők

Az eset még akkor történt amikor Mihály bátyám volt falunkban a suszter. Ő készített Lajos bátyám csizmáját jó száraz bőrből. A csizma árát a falu melletti földje eladásának bevételéből fedezte.

Lajos bátyám első útja a kocsmába vezetett, de mikorra oda ért már bicegve ténfergett a pult elé. A kocsmáros meg is kérdezte tőle:

-Na mi van Lajos, Fáj a lábat?

-A bűrbök.- utalt Lajos a kiszáradt bőrű csizmára. Tanúi voltak az esetnek ivócimborái is akik tudták, hogy a föld árából

lett a csizma így azt a dűlőt Bűrbőknek nevezték el, és így hívjuk ma is.

Élménybeszámoló

       Kultúrprogram keretében 2011.11.08-án ellátogatott hozzánk az iskola meghívására Figura Ede.
    Nagyon kíváncsiak voltunk, hogy mit fogunk tőle látni és hallani. Az osztálytársaimtól hallottam, hogy zenés, verses műsorban lesz részünk. A műsorra a tornateremben került sor, és izgatottan vártuk, hogy elkezdődjön az előadás. A meghívott vendég Romhányi József Szamárfül című verses kötetéből hozott verseket, melyet megzenésítve, gitáros kísérettel énekelt el. Számunkra nagyon jópofa, vicces verseket válogatott ki. Mielőtt belekezdett az adott vers éneklésébe, előtte mindig elmondta, hogy miről szól. A tartalmát próbálta tréfásan elmondani, hogy nekünk érdekes legyen. Elmesélte, hogy a Szamárfül írója annyira szeretett verseket írni, hogy az iskolában az órákon a pad alatt írta meg verseit. Az előadott versek között volt egy, amit az író halála után találtak csak meg.
    Színvonalas műsort láttunk Figura Edétől, amely minden tanulót és tanárt felvidított és megnevetetett. Jó lenne, ha még sok ilyen előadást szerveznének az iskola keretén belül.

Pleszinger Cintia 7. o. 2011

Csillogás, hírnév, rajongás

        Amikor ezeket a szavakat halljuk, többnyire a sztárok jutnak eszünkbe. Ami jogos, hiszen ők ebben élnek. A „kategóriák” változók, ugyanis ezek az emberek más-más dologgal jutottak hírnévhez, például: sporttal, írással, Guiness-rekord felállítással, vagy énekléssel. Ahhoz, hogy az utóbbi csoportba felfedezzenek jó hangú, populáris személyeket, tehetségkutató versenyt indítanak TV csatornáknál, szerte a világon.
     Itt, nálunk is megrendezésre került egy ilyen, X-faktor névvel. Aműsorban feltűntek jók, jobbak, de mint mindig a legjobb nyert. Ezt a címet 2010-ben Vastag Csaba érdemelte ki, aki a verseny óta fellépésről fellépésre jár, mint külföldön és belföldön, nagyvárosokban, kisvárosokban, olykor még falvakban is. Nem olyan régen a győri Árkád bevásárló központ születésnapján ő volt a sztárvendég.
     Nagy örömömre három barátnőm társaságában, beutaztunk a városba, Csaba koncertjére. Másfél órával kezdés előtt megérkeztünk, de a látvány egészen döbbenetes volt. A felállított színpad körül, legalább százötvenen voltak, és még a műsor el sem kezdődött! Úgy döntöttünk nem állunk meg, inkább körülnézünk az üzletekben, és vacsorázunk valami finomat. Éppen a pékség felé tartottunk, amikor belebotlottunk egy magas, sötét öltönyös férfiba, aki nem volt más, mint maga a sztár. Teljesen ledöbbentünk, moccanni sem tudtunk, csak álltunk, mint a szobrok. Csabi egy mosollyal üdvözölt minket, majd továbbment az őrök kíséretében felkészülni a fellépésre, de közben vagy tízen megrohamozták autogrammért és fotóért. Kábulatunkból fölocsúdva, elindultunk valami jó helyet vadászni, végül negyed órás taktikázással egészen az első sorig jutottunk!
   Vastag Csaba nem véletlenül sztár, hiszen aki egy negyvenöt perces kis koncertből ekkora bulit csinál, az úgy gondolom méltó erre a címre. Aki jelen volt, az egyhamar nem felejti ezt a programot.

Molnár Melánia 7..o. 2011-ben

Aranysárga ősz

                   Már javába benne jártunk az őszben. A fák színesedő lombja, a fázósan didergő, meleg pulóverekbe és kabátjukba búrkolózó emberek látványa is erre utalt. A kinti hűvösödő idő elől az egész család szívesen húzódott a szoba meleg sarkába. Ekkor álltam elő azzal a javaslattal, hogy tegyünk egy kellemes sétát hétégén a közeli erdőbe.
                  Mikor útnak indultunk, az eső nem esett, de nagyon hideg volt odakint. Ebben a fogcsikorgató időben meglepően üdítőleg hatott ránk a természet gyönyörű színváltozása. A fák már felöltötték divatos ruházatukat, az erdei ösvényeket beborította az őszi levelek sokasága. Néhol madarak kutattak eleség után. Teljes felszabadultsággal indultunk neki sétánknak. Pillanatok alatt megszabadultunk a mindennapok nyüzsgésétől. Nézelődtünk erre-arra, kavargó gondolataink lépéseink ütemének ritmusára teljesen megnyugodtak. Mire észbe kaptunk, már az erdő közepén álló jó öreg "Király" fához érünk. Dobogó szívvel, tisztelegve állunk alatta és képzeletünk nagyon messzire szállt. Dédipapám meséi alapján régi idők képei peregtek elöttünk. Hogy ez a fa hány őszt, telet, tavaszt és nyarat élt már meg, mennyi generáció gyermekei tépték, mászták, törték! Átvészelt hábórút és békét és ha mindent-mindent el akarna nekünk mesélni, talán egy száz évig tartó erdei séta se lenne elég. Hirtelen összerezzenünk. Merengésünkből egy hangosan csacsogó cinegepár térít minket vissza a jelenbe. Az idáig számunkra elvarázsolt természet hirtelen szürkévé válik. Bizony az óra mutatója kicsit előre szaladt.
                  Amikor sétánkból hazaértünk, a szobában a cserépkályha mellett kuporodva meséltünk kis erdei sétánkról. Mondhatjuk, hogy felért egy fantasztikus múltbéli kiruccanással.

Kállai Ramóna 7.o. 2011.

Petőfi a lánglelkű költő

     Petőfi Sándor alkotásainak titka, hogy tele vannak érzelmekkel, igaz érzelmekkel és tényleg a költő lelki világát, aggodalmait, vágyait tükrözik. Ezek a versek igaz bizonyítékai Petőfi lánglelkűségének.
     Verseinek végeláthatatlan sorából csak néhányat emelnék ki melyek szerintem a költő életének egyes fejezeteibe engednek betekintést.
     Ebéd után című verse az otthont mutatja be hol minden csodálatos és itt az idő az ebéd utáni heverészésre, megmutatkozik a családi béke és szeretet, mintha az olvasó maga is a párnák közt feküdne.
     István öcsémhez: Ekkor már Petőfi elhagyta a szülői házat. Testvérének írta ezt a verset, ami nagyon jól bemutatja a család helyzetét. A családfőt kisemmizték és mindaz, amiért dolgozott most elveszett, az anya szomorú hisz nyomorúság és örökös küzdelem az egykor gazdag és boldog életük. Sándor arra kéri öccsét Istvánt, hogy legyen erős és támogassa szüleit.
     A következő versnek a Katonaéletet választottam. Tudniillik, Petőfi Sándor beállt katonának ugyan hamar eltanácsolták de, ebben az időben írta ezt a verset melyben leírja milyen „jó” katonának lenni. A katona nem fázik , nem éhezik, nem szomjazik, mosnak rá, főznek rá és mindezért még pénzt is kap, ráadásul annyira „szeretik” az embert hogy ha elveszne megkeresik és visszaviszik és amíg botozzák úgy ordibál ahogy tetszik.
      A virágnak megtiltani nem lehet… című verset. Petőfi már találkozott Szendrey Júliával, aki elrabolta a szívét ez egy szerelmes vers melyben gyönyörű hasonlattokkal mutatja be szerelmét, olyan virág a szerelem melynek nem parancsolhat senkise, ha jön a tavasz kinyílik mint a rózsa, kivirít.
      1848 Petőfi készül a szabadságharcra szól a gyávákhoz akik már most remegnek pedig ez még semmi ahhoz képest amit ő álmaiban látott. Látta a béke galambját aki most moccanni sem mer mert olyan idők jönnek amikor a béke szinte lehetetlen, sötét idők jönnek de utána már a szabadság győz mely most még sorvadozik az elnyomók alatt.
      Négy nap dörgött az ágyú Már bőven a szabadságharc közepén járunk egy csatában, Bem tábornok oldalán Petőfi, tízszer annyi az osztrák, mint a magyar itt az élet pusztul a halál terem, győzelemre esély csekély szinte nincs. Bem még mindig harcol szinte halhatatlannak látszik.
      Szörnyű idő Petőfi Sándor utolsó költeménye már csak egy gondolat bántja, egytől fél igazán hogy nem marad senki, aki elmesélhetné mi történt, és mindazon verseket írásokat melyek az igazat mondják el mind gyermeteg meséknek fogják hinni és senki sem fog emlékezni az elesett szabadságharcosokra akik vérüket ontatták egy igaz hazáért, egy szabad hazáért.

       Ezt a fogalmazást egy idézettel szeretném lezárni:

             Meg kell, hogy érjem azt a nagy napot,
             Amelyért lantom s kardom fáradott!
                                                                             Petőfi Sándor

Bártfai Bálint (8.o. 2010)

A magyar Ugaron

(műelemző fogalmazás)

Ady Endre modern, avantgárd versei korszakalkotóak a magyar költészetben. Az akkori konzervatív magyar polgárok elutasították ezt az új stílust.

A magyar Ugaron c. vers bemutatja az emberek maradiságát, és buzdítja a népet a haladás felé. Mindezt a költő különböző szimbólumokkal érzékelteti az olvasóval.
Az Ugar szó Magyarországot szimbolizálja. Mint tudjuk az ugar valójában a pihentetett, (meg)műveletlen földet jelenti. Talán Ady az „Ugar” jelzővel azt akarja tudatni velünk hogy az akkori nép (meg)műveletlen volt?
A verset sokasága szövi át.

„Vad indák gyűrűznek körül,
Míg a föld alvó lelkét lesem,”

Ezek a sorok Magyarország rejtett értékeiről szólnak.
    A vers a lírai költemények közé sorolható. Viszont ennek a költeménynek van egy főhőse, a lírai hős. Ez a hős küzd az indák és a gazok ellen, mert kötelességének érzi keresni a föld alvó lelkét. Majd ezek a gazok lehúzzák őt, s a lírai hős elbukik. A hős valójában Ady, aki szimbolikusan bemutatja, ahogy a maradi magyar nép elnyomja őt, pedig ő változtatna ezen a sanyarú helyzeten.
    Az utolsó két sorban megjelenik a szél, aki ironikusan, kacagva suhan el az Ugar felett. Miért ironikus? Mert nem éltek a nagy lehetőséggel, hogy az ország modern, és nyugatias legyen.
    Ady Endre a maga módján szerette a hazáját. Segíteni akart, de mindenki elutasította.

Sághi Boglárka (8.o.--- 2010.)

Álomvilág

Hogyha nékem sok pénzem lesz
Felülök az MTZ-re.
Úgy el szántok mint a vakond
a homokdombi dülőbe
Amerre én vetek
Bámul a sok dám
Irigylik a búzát
és a takarmányt
Hogyha nékem sok pénzem lesz
nem álmodok tovább.

Tobak Richárd(7.o)

Farsangi bál

2009. február 13-án, pénteken farsangi bált tartottunk az iskola kultúrtermében.

Már nagyon várta mindenki ezt a napot. Mind a négy osztály, valamilyen műsorral készült. Az elsősök énekkel kedveskedtek a közönségnek, majd utánuk a harmadik osztály százlábú meglepetése következett. A másodikasok csúfolódós játéka után, mi a High School Musical kettőből az All for one című zenés műsort adtuk elő.

Ezt követően a mókás jelmezek kápráztatták el a közönséget. Nekem a vasorrú bába és az ő boszimobilja tetszett a legjobban.

A felvonulást követően, szabad tánc,és a tombolahúzás vette kezdetét. Én kettőször nyertem. Először egy kicsi plüssnyuszit, egy tábla csokit, és egy dobozos üdítőt, másodszor egy kockáslapú füzetet.

Szerintem nagyon jó volt ez a nap, és remélem jövőre is ilyen vidáman fogunk mulatni.

Édel Dorina 4. osztály

A Szózat szépségei

A Szózatot Vörösmarty Mihály írta 1836-ban. Ez az évszám azért fontos, mert a bécsi udvar ekkor lendült ellentámadásba és börtönözte be Kossuthot Wesselényivel egyetemben.
A költemény műfaja óda, mely görög eredetű, emelkedett hangú, magasztos témájú lírai alkotás. A költő a versben a hazát szólítja fel, ellentétben a Himnusszal, ahol Kölcsey Istenhez könyörög. A Szózat keretes vers, melynek jelentése értelmében az első és az utolsó versszak szinte teljesen megegyezik, melyben a himnuszra is hasonlít. A harmadiktól az ötödik versszakig a magyar történelem dicső emlékeire utal. Többek közt Árpádot és a Hunyadiakat írja, de a sok szentre is említést tesz és még a szabadságot is megszemélyesíti. Ezek után a magyar jelenről beszél, ahol ennek a lírának tán a legfontosabb idézete található:
" Megfogyva bár, de törve nem, él nemzet e hazán. "
Emellett felteszi a költői kérdést, hogy vajon az élet-e vagy a halál-e a jobb út. S egyszercsak feltűnnek a jövő lehetőségei, a jobb kor. De aztán, ha kell jő a nagyszerű halál, ahol népek siratják azért a magyart, hogy hősi halált halt vagy, hogy túl sokan is lettek áldozatok.
Zenéjét Egressy Béni szerezte 1843-ban. Nekem a Szózat azért tetszett, mert minden magyart a hazafiságra buzdít.

Tóth Szabolcs 7. osztály --2008--